Apuleius • 2 nap
Benyák Zoltán: A nagy illúzió című kötete még 2016-ban jelent meg az Athenaeum kiadónál, azóta már sok-sok újabb regénye megjelent, amik közül az egyiket volt is szerencsém korábban olvasni. A nagy illúzióra már évek óta nagyon kíváncsi voltam, úgyhogy nagyon örültem, hogy végre nekiállhattam. Az alábbiakban olvashatjátok róla a véleményemet.
Vigyázat! A bejegyzés cselekményleírást tartalmaz!
A fülszöveg:
Tom Pastor a képzeletének rabja. Szerelmi élete viharos, hétköznapjai keservesek. Alig létezik számára más, mint az ecset és a vászon, hogy illúzióit valósággá álmodhassa.
Tom negyvenéves, festőművész, és egy nap arra ébred, hogy halott.
De az életének ezzel még koránt sincs vége.
A túlvilági sötétség sivatagában megcsörren egy piros telefonfülke készüléke: a vonal másik végén felcsendülő hang akar tőle valamit.
Hősünk elindul hát beteljesíteni a küldetését, útját nem gátolja sem tér, sem idő, ezen a helyen vígan megfér egymás mellett Edgar Allan Poe és Charlie Chaplin, Drakula gróf és a Gyáva Oroszlán, Salvador Dalí szürrealista rémálma és Tom Pastor Keselyűembere… Szerelem és halál.
A nagy illúzió a megismerhetetlen felfedezésének regénye, édes-bús felnőttmese a boldogság kereséséről és megtalálásáról, ott, ahol a legkevésbé számítanánk rá.
A kötet az első lapoktól kezdve teljesen lebilincselt, mert elég szokatlan módon indult: Tom Pastrol, a főszereplő, akinek a kalandjait végigkövethetjük a könyv lapjain, arra ébred egyik nap, hogy meghalt. Igen, elég szürreálisan hangzik, de épp emiatt képes arra, hogy teljes egészében lekösse az olvasó figyelmét.
Ahogy halad előre a cselekmény, úgy bontakozik ki előttünk a "Másvilág" egyre jobban. Megismerhetjük a "halál utáni élet" mindennapjait, hogy hogyan és miért kerülnek ide az emberek, illetve azt is, hogy mi lesz az itteniekkel azután, miután a való életben már senki nincs, aki emlékezhetne rájuk.
Tom a lánya, Lily nyomába ered, aki nem sokkal előtte vesztette életét, és akihez Tom olyan nagyon ragaszkodik, hogy még az életét is képes volt feláldozni miatta. Sok-sok kalandon megy át főhősünk, míg a lánya nyomait követi, de kap segítőtársat is maga mellé, akiről idővel kiderül, hogy sokkal több mint egy egyszerű véletlen találkozás, ugyanis ők ketten régebben ismerték egymást.
Az egész cselekmény szürreális és kusza volt, de a jó értelemben, teljesen elvarázsolt és egészen addig nem eresztett, amíg a végére nem értem és meg nem tudtam, hogy mi lesz majd a főhőseinkkel. Tudni akartam, hogy mi lesz ennek a furcsa, lázálomszerű történetnek a vége. S bár nem lett teljesen happy end, mégis nagyon kellemes olvasmány volt számomra.
A történetet a szerző felkérésére, recenziós példányként olvashattam, amit ezúton is köszönök!
Értékelésem: 10/10
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
