Mi csoda útjaink

Hosszan exponálunk

Nápoly – Túl a száradó lepedőkön

2017. november 03. - hosszan exponálunk

Kevés megosztóbb város van Nápolynál. A lelkendezők áradoznak hangulatáról, mely legtöbbjüknek a száradó lepedők látványát jelenti; a fújolók szidják a mocskot, a bűzt és a hangzavart. Mindenkinek igaza van. Ez a város azonban jóval több ennél. De nem való mindenkinek. Szigorúan szubjektív beszámoló.

bev1_1_1.JPG

bev2_5.JPG

Kezdjük a lepedőkkel. Tagadhatatlan, hogy a szűk, sötét és meredek sikátoroknak utánozhatatlan hangulata van. Valóban szemetesek, zsúfoltak és hangosak. De nem látványosságok. Emberek élnek bennük, ezért turistaként arra járva nem félelmet éreztünk, hanem zavart. Annyira közelről láttunk bele az életükbe, amely számunkra már kényelmetlenné vált. Ezért nem is nagyon fényképeztünk.

lep2.JPG

bev3_5.JPG

lep4.JPG

Hat napot töltöttünk a városban. Nagyon sok mindent láttunk. Sosem lenne vége, ha mindent elmesélnék. Jöjjenek hát a kedvencek.

Nápoly gyönyörű fekvésű város. Panorámavadászat céljára a Certosa di San Martinot ajánlom.

cer1_1.JPG

cer2_1.JPG

cer3_1.JPG

cer4.JPG

Kevésbé látogatott, mint a mellette álló Sant’ Elmo és jóval több látnivalóval szolgál.

A Castel dell’Ovoból nézelődve szúrtuk ki a két ronda ház közötti valamit. ram1_1.JPG

ram2.jpg

Az úgynevezett Lamont Young rámpa végén a legrégibb panoráma vár, hiszen itt, a Pizzofalcone dombon alakult ki az ősi Nápoly akropolisza. Elkövettük a hibát, nem mentünk föl rajta. Pedig a Villa Ebe várt volna. (Az első és a harmadik kép forrása.) 

rampa.jpg

ram3.jpg

villa-ebe.jpg

Megtaláltunk viszont egy másik gyöngyszemet. A Szirének szikláján álló, sötét múltú Palazzo Donn’Anna épülete sajnos magántulajdon, így bárhogy próbálkoztam, nem engedtek be.

donna1.JPG

donna2.JPG

Cserébe elküldtek egy másik helyre, amelyről fogalmunk sem volt. Ha véletlenül fürdeni szeretnék Nápolyban, csak ide mennék.

A tíz eurós belépő egészen barátinak mondható és bár van ingyenes terület is, azt nem ajánlanám.

Némi vonzalommal viseltetek a teljesen ismeretlen és senki által nem látogatott helyek iránt. Néha mellélövök, néha nem. Most épp nem. A Museo delle Arti Sanitarie önmagában nem túl érdekes. Régi gyógyászati eszközök illetve egy-két kép, amit a kórházhoz tartozó templomokból mentettek ki. Ami miatt mégis megéri, az a barokk-rokokó gyógyszertár, a testrészeket ábrázoló aranyozott fafaragványokkal és a mintegy 400, Ó- és Újszövetségi jelenetet ábrázoló majolika vázával. (A fotózás szigorúan tilos, képek a honlapról.)

farmacia3_1.jpg

farmacia2_1.jpg

farmacia1_1.jpg

A Nápoly védjegyévé vált betlehemi figuráktól itt sem szabadultunk, közülük – bár némileg morbid –, de ez a legfigyelemreméltóbb:

farmacia4.jpg

A jelenleg is kórházként üzemelő épületegyütteshez egy kert és egy kolostor is tartozik. Előbbi dísze a kámforfa, amelynek lehullott ágacskáit eltörve átható kámforillat kezd terjengeni.

kert1_2.jpg

kert3_1.jpg

A kert és a kolostor is elég elhanyagolt állapotban van. Pedig lenne bennük lehetőség.

kol2.jpg

kol4.jpg

kol3.jpg

kol1.jpg

Maradjunk az utcán és keressünk meg két palotát. Mi a híresebbről tudtunk, de a kistestvérét találtuk meg először. A Palazzo Sanfelice nevét az ún. nápolyi barokk képviselőjéről, Ferdinando Sanfeliceről kapta.

sanfelice3.JPG

sanfelice2.JPG

sanfelice1.JPG

Már ez is nagyon tetszett, de az igazi, a Palazzo dello Spagnolo jóval látványosabb.

spagnolo1.JPG

spagnolo2.JPG

spagnolo3.JPG

Itt már a turistákat is várják. És segítik.

spagnolo4.jpg

Ennyi mászkálás után csak megéhezik az ember és elolvasva a Panoráma sorozat Nápoly kötelének leírását 1970-ből, azonnal útnak indul.

De árulnak az „utcán át”-ra is: a spaghettit vastag sárga csomagolópapírból tekert „staniclik”-ba teszik, amiből a nápolyiak – állva vagy az utca forgatagában sétálva – igen ügyesen esznek. A hosszú spaghetti-szálakat megfogják és felemelve megrázzák, magasba emelik a szájuk fölé és úgy eresztik le torkukon, mint valamely virtuóz kardnyelők.

Na, ilyen azért nem volt. Staniclik voltak, mi ragaszkodtunk a sárgához. Íme, nem messze a Nílus szobortól:

sarga1.jpg

sarga2.jpg

sarga3.jpg

Mivel a Galleria Umbertot úgyis mindenki látni akarja, a sarkában álljunk meg egy desszertre. Van választék, de ne csábuljunk el.

dolci1.jpg

dolci2.jpg

Maradjunk az egyszerűnél, megszokottnál.

dolci3.jpg

dolci4.jpg

Folytatásképpen menjünk le a föld alá. Bár külön iparág épült ki a földalatti Nápoly bemutatására, most nem erről lesz szó. A nápolyi katakombák közül a San Gennaro a híresebb, mi viszont a San Gaudiosot kedveltük jobban. A különleges eljárással készült sírok egyedülállóak, a temetés módja nem kevésbé. A halottakat a képen látható fülkékbe ültették. Fejüket hátranyomták a kis lyukakba. Erre kiképzett szakemberek a test meghatározott pontjain lyukakat fúrtak, elősegítve a testnedvek távozását.

gau1.jpg

gau2.JPG

A folyamat végeztével a csontokat lemosták és elhelyezték a freskók mögött. Kivéve a koponyát, amely a fej helyén lévő üregbe került. A falfestményekről a halott nevén kívül származása és társadalmi helyzete is leolvasható.

gau3.jpg

gau4.jpg

gau5.JPG

Az ún. scolatura eljárás fülkéi kísértetiesen hasonlítanak az ischiai Castello Aragoneseben található klarissza kolostor „temetőjére”.

klar2.JPG

klar4.jpg

Az apácák ugyanilyen módon váltak meg halottaiktól, bár ők nem siettették a folyamatokat; megvárták, amíg a trónuson ülő test magától elbomlik.

klar3.JPG

A Nápoly alatti város azonban nem csak temetőket rejt. A görögök által Kr. e. 470-ben alapított Neapolis üzleti negyedét a San Lorenzo komplexum régészeti területe rejti. A kétszintes piac (macellum) maradványai még a kevés képzelőerővel bírók számára is nagyon látványosak. (A mi fotóink sajnos nem sikerültek, ezek a honlapról valók.)

sl8.jpg

sl5.jpg

sl7.jpg

sl1.jpg

Nápolyban – állítólag – több mint négyszáz templom van. Hogy ebből hánynak van kerengője, nem tudom, de mi láttunk néhányat. A Via San Gregorio Armenon mindenki végigsétál legalább egyszer, hogy megcsodálja a betlehemeket.

bet1.jpg

bet2.jpg

Megéri elszakadni az üzletektől és megkeresni a kolostort. Talán a helyiekkel való várakozás a nyitásra, talán az egyenruhába öltöztetett gyerekek látványa, talán játékos imádságuk az apácák kórusán, talán mindez együtt tette, hogy az egyik legszívmelengetőbb élményünk volt. (Fotózni tilos, képek a wikiről.)

Volt még persze sok minden más is, templomok, múzeumok és céltalan sétálások, a kötelezők végigjárása - de az már a lepedőkön innen. Ha ilyen típusú utazásra vágysz, de nem tudod, hogyan fogj hozzá a szervezéshez, keress meg, segítek!

vege2_1.JPG

vege4_1.JPG

vege3_1.JPG

vege1_1.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://hosszanexponalunk.blog.hu/api/trackback/id/tr8513153694

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Libidó 2017.11.04. 10:44:23

Maradonat kihagytad???? Maradona olyan Napolynak, mint Vatikannak a pápa. Es nem, nem tulzok.

hosszan exponálunk · hosszanexponalunk.blog.hu 2017.11.04. 11:06:26

@Libidó: Igen, ki. Sajnos távol esik az érdeklődési körömtől. De legközelebb pótolom.

ludomik 2017.11.04. 11:17:14

Voltam,,es nem megyek vissza tobbet az biztos,,Koszzos de nagyon,,alig talalni jo ettermet,Szinte senki nem beszel Angolul vagy Nemetul,es veszelyes,, furcsa ,hogy errol nem szol a poszt,

tomcsicsi 2017.11.04. 11:22:28

Egészen hihetetlenül életszagú ez a város. Egy “nyugati” ember számára szinte bántóan zavaró. A közvetlenség, amikor az ablakból jó estét kívánnak. Az egyik legforgalmasabb téren álló hatalmas templomban felravatalozott hozzátartozó “elszállítása” a szokásaik szerint, ezeriksz arra sétáló ember szeme láttára, akiknek ez olyan természetes, mint ahogy kék az ég. Az esténként a tereken összegyűlt fiatalok és kevésbé azok beszélgetése, nyüzsgése. És még estig sorolhatnám. Ha vk. nem kirakatvárosba szeretne utazni, akkor Nápoly az egyik tökéletes választás.

hosszan exponálunk · hosszanexponalunk.blog.hu 2017.11.04. 11:23:09

@ludomik: "Szigorúan szubjektív beszámoló." :)) Koszosnak koszos, igen, leírtam. A jó étterem relatív fogalom. Mi találtunk. Annyira beszélnek nyelveket, amennyire máshol. Olaszország déli részén, nyilván. Veszélyesnek nem éreztük. Igen, ez a város nem való mindenkinek.

hosszan exponálunk · hosszanexponalunk.blog.hu 2017.11.04. 11:26:43

@tomcsicsi: Tökéletesen egyetértek! Köszönöm az árnyalt hozzászólást!

baraonda · baraonda.blog.hu 2017.11.04. 11:44:07

Reg jartam Napolyban, de most "visszavittel". Koszonom!

hosszan exponálunk · hosszanexponalunk.blog.hu 2017.11.04. 11:51:07

@baraonda: Örömmel tettem. Én köszönöm, hogy olvastál.

Solo_ 2017.11.04. 12:40:11

Gyönyörű, mediterrán város.

hosszan exponálunk · hosszanexponalunk.blog.hu 2017.11.04. 13:27:03

@jova68: Köszönöm, örülök, hogy tetszett. A fotózáshoz: bizonyos esetekben szoktam érteni az okokat, bizonyos esetekben nem. Viszont nem agyalok rajta, tiszteletben tartom, amit kérnek. Sokakkal ellentétben. Egyébként a mai világban kicsit fölöslegesnek is érzem a képeslapokat, tekintve, hogy gyakorlatilag mindent megtalálni a neten. A Google Art Projeckt óta pedig még inkább.

gyorgyh74 2017.11.04. 13:29:33

Kb 5 éve voltunk 5-6 napot mi is,, bármikor visszamennék! Aki szerint veszélyes hely, az menjen el Pesten a Hős utcába, na az veszélyes. Nápolyban esetleg "Scampia" kerületet érdemes sötédedés után kerülni. Palermo után a legkedvesebb olasz város nekem.

discretio 2017.11.04. 17:37:48

@tomcsicsi: Mi az idén nyáron jártunk Nápolyban. Elég utazgatós család vagyunk, sokfelé jártunk már nyaranta. Mi is olyannak éreztük, ahogy írod. Életszagú. :)
Az ember felkészül, hogy nagyon koszos lesz és nem biztonságos stb. Mi az archelogiai múzeum mellett laktunk , hat éjszakát töltöttunk ott, mászkáltunk későn is, de nem éreztük veszélyesnek és koszos sem volt a környék.
Nem elegáns város, de érdekes. Örülök, hogy jártunk arra.

jog-ász 2017.11.04. 19:30:34

@hosszan exponálunk: én pl életem legjobb pastáját és pizzáját nápolyban ettem eddig, azóta sem jobbat..egy templommal egybeépült társasház földszintjén lévő pizzériában..tényleg nem beszélt senki angolul, cserébe a pincérlány odavezetett a szakács pultjáhozé s megmutathattam miket tegyenek a pizzámra!:)

Edzöancs 2017.11.04. 21:10:52

Imádom Nápolyt ! Sokszor voltam és remélem hogy még megyek is! Hangulatos, romantikus, megúnhatatlan annak ellenére h minden negatívum is igaz rá amit írnak!

NagyVonalakban 2017.11.04. 23:26:55

Kétszer voltam, az egyik kedvenc városom.

marionette 2017.11.11. 10:01:15

Köszi, nagyon klassz volt megint kicsit Nápolyban járni! Voltak új dolgok a leírásodban, sajnálom, hogy azokról nem tudtam, vagy éppen nem jutottam be. Én, sokakkal ellentétben, egyáltalán nem emlékszem koszra, szemétre. Szemét kupacokra igen, amik elszállításra vártak. Ellenben annyi érdekesség és szépség van a városban, ami sokkal, de sokkal több időt igényelt volna, mint ami rendelkezésünkre állt. Életem egyik legpozitívabb élménye volt Nápoly! (egyébként a.i. vagyok)

Catella 2017.11.11. 11:55:01

Örülök, hogy megtaláltam a blogot, jó volt újra Nápolyban járni. Én imádom a várost, hosszan még sosem voltam, Rómából szoktam leugrani 1-2 napra. Sotterranea túrát már többször terveztem, eddig elmaradt, de tényleg pótolni kell már.
Aki koszosnak, élhetetlennek látja a várost, az ne menjen többet, elég nagy Itália. Idén feltűnt, hogy sok nagyon igényes üzlet, kis kajálda nyílt a centro storicóban az elmúlt két évben. Donnaregina vecchiában nem voltatok?

hosszan exponálunk · hosszanexponalunk.blog.hu 2017.11.11. 12:49:10

@Catella: De jó, örülök, hogy itt vagy! Mi csak a városban 6 napot töltöttünk (a környéken még ugyanennyit), gyakorlatilag az összes kötelezőt letudtuk, többek közt a Donnareginát is. Nagyon hosszú lett volna, ha mindenről írok, muszáj voltam szelektálni. Próbáltam a kevéssé ismert, de érdekes dolgokra főkuszálni.

komica72 2018.08.16. 13:12:50

@ludomik: nem koszosabb és nem veszélyesebb, mint Pest egyes részei... Alig találni jó éttermet? Minden sarkon van étterem, pizzéria, utcai árus, stb. Gondolom mindent végigjártad, hogy ezt ilyen bátran kijelented.
Én 2 éve voltam Nápolyban és az Amalfi parton - életem egyik legszebb nyaralása volt! Közvetlenek az emberek, segítőkészek, és bár valóban nem nagyon beszélnek idegen nyelveket, de ez nem gátolja meg őket abban, hogy rád köszönjenek, mosolyogjanak. "Dolce vita" - ez az amit te soha nem fogsz érteni, érezni... ;-)

ludomik 2018.08.16. 13:32:59

Amalfi parton voltam "fullosba? nem sporolsba,,az sem igazan tetszett,, akkor inkabb Szicilia ,ami termeszetesen meg koszosoabb, de legalabb jo a tengerpartja,,,Napoly,,,kitartok amellett ,hogy dzsuvas,,,viszont ,a kaja sem jott be,,,Eszakon jobb a kaja,(dusabb) viszont az emberek huvosebbek,,,,Palermo, az jo,,de Romanal tobb migrans ,es Romant nem igen lattam meg Europaan .talan Brusssel, szoval,,Roma is meg volt ,kipipalva,,
süti beállítások módosítása