Utolsó napunkon a város kitett magáért. Gyönyörű idő, jó kis múzeum, tetszetős modern városrész és a végére egy hangulatos ajándék. Azért valaki megmondhatná, mi is ez.

Sok templom, az Utolsó vacsora, hangulatos séta, egy remek múzeum, és utazásunk legnagyobb „lehúzása”. Harmadik napunk dióhéjban.

Nem mondom, hogy sikerült kipihenni a tegnap hajnali három órás kelést, de a kertben elköltött reggeli határozottan jobb kedvre derített. Konkrét útiterv nem volt, csak ötletek, abból viszont rengeteg. A „meglepetésekről” nem beszélve.

Minden igaz, amit Milánóról mondanak. Nem szorult össze a szívem, amikor indulni kellett haza, de ha lett volna még négy napom, akkor sem jöttem volna zavarba. Kötelezők és rejtett kincsek. Ami négy teljes napba belefér.