Mi csoda útjaink

Hosszan exponálunk

Mesterhármas

Egy őszi Róma-látogatás töredékei III.

2015. november 23. - hosszan exponálunk

Minden városnak vannak kötelező látnivalói. Akár érdekel, akár nem, nem jöhetsz el úgy, hogy nem láttad. Rómában ez a Forum Romanum, Palatinus, Colosseum hármas.

Utazásunk első napján jártunk a Capitoliumi Múzeumokban. Tudtam, hogy nem lesz rövid program, de amikor kiértünk a Tabularium teraszára szemünk szánk elállt. Igen-igen hosszú fotószünet következett, de - bár úgy éreztem végtelen türelemmel viseltettem férjem fotószenvedélye iránt - egyszer csak mehetnékem támadt, így kénytelen voltam elrángatni őt a látvány elől. Amitől a későbbiekben sem tudott szabadulni, így számára Róma legemlékezetesebb pillanatai a Forum Romanumon töltött hosszú órák voltak, és a minden nap végén feltett kérdésemre, mely szerint eddig mi volt a legjobb, a válasz soha nem változott: a Forum Romanum.

Második napunkon komoly megpróbáltatások előtt álltunk (Palatinus, Forum, Colosseum), az eső pedig előbb szemerkélni, majd rendesebben esni kezdett. Remek ürügy volt ez a kávészünetre, így elhagyva a turistásabb övezetet, egy mellékutcában letelepedtünk. Újratervező üzemmódba léptem, közben reménykedtünk. Férjem biztatására úgy döntöttük, vágjunk bele. Néha ugyan neki- nekieredt, nem zavaró módon, a fényeknek viszont kifejezetten jót tett. A Via di San Gregorio felőli bejáraton támadtunk. Több órán keresztül sétáltunk és igazából nem tudom, mit is írhatnék... Legyen a változatosság kedvéért a lenyűgöző. Jó lenne tudni, mit láttam pontosan, próbáltam is készülni, de éreztem, úgysem fog menni. Megelégedtem a hangulattal. Nekem a Palatinus, férjemnek a Forum tetszett jobban. Én kusza vagyok, ő rendezett.

Előző nap hamar kiderült, dönteni kell, vagy Palatinus/Forum vagy Colosseum. Utóbbi másnap hosszított nyitvatartással üzemelt, könnyen lemondtunk róla. Harmadik napunkon a Colosseumhoz indultunk. Turista szempontból az egyik legszörnyűbb hely. A teleszkópos selfie-zés elviselhetetlen méreteket öltött. Amit láttunk - a változatosság kedvéért - lenyűgöző volt. Leginkább az alsó, labirintus-szerű része mozgatta meg a fantáziámat, elméláztam, milyen is lehetett ott az élet. Sokáig voltunk bent, bár úgy éreztem kevésbé fog érdekelni a dolog. Tévedtem.

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://hosszanexponalunk.blog.hu/api/trackback/id/tr178095976

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása