Mi csoda útjaink

Hosszan exponálunk

Velence 15 év után 4. rész

Kolostor és festmények

2016. január 24. - hosszan exponálunk

Szombaton és vasárnap van vezetés a Cini Foundation szervezésében a San Giorgo Maggiore kolostoraiban. Volt egy kósza gondolat, hogy a 11-kor kezdődőre odaérünk, de persze nem. Hogy ma se maradjunk scuola nélkül, útba ejtettük a Dei Carminit. Leginkább a monokróm képek és a Giacomo Piazzetta falburkolat fogott meg.

car1.jpg

car2.jpg

A kolostorlátogatás előtt torony- és templomlátogatás. A borús időjárás sajnos nem tett jót a fotóknak.

Sokakkal ellentétben nekem a templom kifejezetten tetszett, jól volt végre egy kis dísztelenség, puritánság, fegyelem, sallangmentesség. A vezetés is rendben volt és ami fontos, nem hajtottak, volt idő nézelődni rendesen. Magam sem értem miért, de megint kevés képet csinált a férjem. Ezen az úton valahogy inkább néztünk, mint mutattunk…

Férjem kívánságára a Fenicebe indultunk. Szép-szép ez a sok arany, de a végén már azt éreztem, hogy agyon nyom a sok csicsa. Értékelhető képek nem készültek, alulvilágítottság miatt. Helyette itt a virtuális túra. A Varázsfuvola próbája, ami épp akkor zajlott, kifejezetten érdekes volt.

fen1.JPG

Volt egy kósza jegyzetem, hogy ma este is nyitva az Accademia. Gondoltuk fújunk egyet, és ráfutunk, de előtte csekkolni akartam. Milyen jól tettük! Nyitva van ugyan, de csak a földszinti három terem. Azt hiszem azok az „újak”. Útközben szembe jött a San Vidal, megnéztük a hangszerkiállítást, szólt a zene, gyönyörűek a hangszerek, kellemes pihenő volt.

Az Accademia az Accademia. Hál’ Istennek pont az a mennyiség, amit még többé-kevésbé képes vagyok befogadni. A kedvenc nem változott: Carpaccio.

És találtunk egy képet, amely előtt mindketten megálltunk. Egy Giorgione. Hihetetlenül modern. Szerintem.

ac4.JPG

Scuola volt ma, jöjjön némi ospedale. Tudtam, hogy ez is olyan, hogy van, de nincs, mégis bóklásztunk egy kicsit. Az Ospedale degl’ Incurabiliről lett volna szó, amely jelenleg a Belle Arti környéke. Kerestük a nyomokat, de csak egy szobrot találtunk. Nem bántuk, ez a környék is lenyűgöző.

bel1.JPG

bel2.JPG

Aztán jött a Biennálé aznapi ajándéka: kiállítás az Abbazia di San Gregorio-ban. Meg kell mondjam, még tetszett is.

mar1.JPG

A bejegyzés trackback címe:

https://hosszanexponalunk.blog.hu/api/trackback/id/tr768308264

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hosszan exponálunk · hosszanexponalunk.blog.hu 2016.01.28. 12:41:36

@AlessiaErika: No, azt pont nem :) És persze hogy vissza kell menni!
süti beállítások módosítása