Ezen az utazáson az volt a terv, hogy nincs terv. Várható volt, de sajnos így is lett - ez nem az én műfajom. Ha nincs mihez tartani magam, ha nincs mihez alkalmazkodnom, ha nincs valami végiggondolva, ha nincs mit újratervezni, eldobni, kihagyni, felborítani, végigcsinálni - akkor végem van. Úgy éreztem, semmit nem csinálunk, csak megy az idő és nem látunk semmit. Ami persze egyáltalán nem volt igaz! Rengeteg helyre eljutottunk, de nem úgy, ahogy eddig. Máshogy. Más utakon, más napokon, más érzésekkel, véletlenül vagy akarattal, tehát úgy spontán.

Minden városnak vannak kötelező látnivalói. Akár érdekel, akár nem, nem jöhetsz el úgy, hogy nem láttad. Rómában ez a Forum Romanum, Palatinus, Colosseum hármas.

Eljött végre a nap, amelyre már az utazás eleje óta készültünk. Bringatúra a Via Appián.

Van néhány gyengém. A mozaikok és a kolostorok, kerengők például. Kezdjük az utóbbiakkal.

Az Utolsó vacsora mellett még egy téma üldöz. Léda és a hattyú.

(A képek forrása: http://www.atlantedellarteitaliana.it/artwork-3217.html)

A város ismerői megegyeznek abban, hogy aki teheti, a Piazzale Michelangelon kezdje az ismerkedést. Igazuk van, lenyűgöző látvány. Akár szürkés-szomorkás szeptember akár őszi este.

Magam sem tudom hogyan, de néhány napos firenzei városnézésünk - némileg váratlanul - az Utolsó vacsora tematika köré szerveződött. 

• 
• 
• 
• 
• 

Néhány héttel a megújult kolostorépület átadása után jártunk Majkon. Az Oroszlány melletti barokk műemlékegyüttes cellaházakból, templomtoronyból és kolostorból áll.

Romantikus lelkületű ifjak és idősebbek, horgászni vágyó férfiak és asszonyok, ki ne hagyjátok a kőszegi Csónakázó tavat!

Kőszeg belvárosa kicsi, de elbűvölő. Ugyanez igaz a környékre is. Nem is túrának mondanám, inkább egy kellemes sétának. Ennyi kell, hogy eljussunk a Szulejmán (Szultán) kilátóig és lenézhessünk.