Itt szembesültem először a felkészületlenségből eredő hátrányokkal. Ha rendesen odafigyelek, simán az emeleten kezdek és – talán – nem is nézek meg mást a képtáron kívül. Így viszont átszenvedtem magam egy csomó, számomra érdektelen dolgon, így felérve gyakorlatilag tele volt az agyam és a kedvem is elég rossz lett. Mindegy, egy haszna volt talán: Léda gyűjteményem tovább bővült.
A római Advent kicsit eltérített Velencétől. Félbe maradt a beszámoló. 15 év után, a 15. házassági évfordulónk ürügyén ismét Velencében jártunk. Az előzmények. Íme a folytatás.
Első teljes napunk első feladata: megkeresni a Chorus Pass irodát. Zárt kapu, bent hangulatos kertecske.
Jó hosszú lista volt a mai. Álmomban sem gondoltam, hogy a végére érünk. És mégis. Sőt. Gyönyörű helyeken jártunk és végre volt időnk "semmittenni" is.
Falakon kívül, falakon kívül, föld alatt, föld fölött. Röviden ez volt a harmadik nap. A San Lorenzoban kezdtünk és a Város kegyes volt hozzánk. Nem túl meglepő módon vasárnap lévén mise volt, a fotózás így elmaradt, de nagyon óvatosan azért körbenéztünk.
A cím kizárólag megtévesztésre szolgál. Igaz ugyan, hogy második római utunk advent idejére esett, azonban a karácsonyi előkészületekből vajmi keveset érzékeltünk. Más tematika szerint haladtunk. A föld alatti Város, a kerengők és a freskók háromszögében mozogtunk.
Ezen az utazáson az volt a terv, hogy nincs terv. Várható volt, de sajnos így is lett - ez nem az én műfajom. Ha nincs mihez tartani magam, ha nincs mihez alkalmazkodnom, ha nincs valami végiggondolva, ha nincs mit újratervezni, eldobni, kihagyni, felborítani, végigcsinálni - akkor végem van. Úgy éreztem, semmit nem csinálunk, csak megy az idő és nem látunk semmit. Ami persze egyáltalán nem volt igaz! Rengeteg helyre eljutottunk, de nem úgy, ahogy eddig. Máshogy. Más utakon, más napokon, más érzésekkel, véletlenül vagy akarattal, tehát úgy spontán.
Minden városnak vannak kötelező látnivalói. Akár érdekel, akár nem, nem jöhetsz el úgy, hogy nem láttad. Rómában ez a Forum Romanum, Palatinus, Colosseum hármas.